A mérőberendezés hatása a mérési eredményre

Mivel az érintés nélküli hőmérsékletmérés esetén a levegő a leggyakoribb átviteli közeg, természetesen csak az általa biztosított atmoszférikus ablakok hullámhossz-tartományaiban érdemes és szabad méréseket végezni. (Egyébként nemlineáris hőmérsékletfüggést vagy teljesen kiértékelhetetlen adatokat kapnánk.) A mérésekhez a levegő átviteli tulajdonságainál említett 8...14 µm hullámhossz-tartományra érzékeny - a hosszúhullámú atmoszférikus ablak kihasználásával működő -, valamint a 3...5 µm hullámhossz érzékelésére képes - tehát a középhullámú atmoszférikus ablakban mérő - hőkamerák készülnek. Elnevezésük ennek függvényében "hosszúhullámú" vagy "középhullámú" hőkamera. Ritkábban előfordulnak a rövidhullámú tartományban mérő hőkamerák is.

Az érintés nélküli hőmérsékletmérés mérőeszközeinek spektrális méréstartománya rendszerint a tárgy által kibocsátott sugárzás teljes spektrumának csak egy (szűk) részét fedi le. Ennek a mérési eredményre gyakorolt hatását szemlélteti a következő diagram néhány tipikus (az atmoszférikus ablakoknak megfelelően alkalmazott) méréstartományra vonatkozóan. Könnyen felismerhető, hogy a középhullámú (3...5 µm) tartományban végzett mérés eléggé érzéketlen a viszonylag alacsony hőmérsékletekre, viszont (fekete test esetén) 350 °C felett a sugárzás érzékelhetősége a 3...5 µm tartományban jobb, mint a hosszúhullámú (8...14 µm) tartományban. Ennek az az oka, hogy növekvő hőmérséklettel a sugárzási intenzitás maximuma eltolódik a Wien-féle eltolódási törvény szerint a közép- ill. rövidhullámú tartomány felé.

VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint hő- és fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.